Mi okozhatja a gyomorfekélyt?

A mozgásszegény életmód, a rostanyagokat nélkülöző, ám zsírban és fűszerben gazdag táplálkozás, és persze az állandó idegeskedés továbbra is ellenjavallt, ám 1982 óta alaposan megváltozott az orvostudomány szemlélete a fekély kialakulásával kapcsolatosan.

Ekkor fedezte fel egy ausztrál kutató a helikobakter pylori nevű baktériumot, és mára már bizonyossá lett, hogy e kórokozó felelős a gyomorfekély és rosszabb esetben a gyomorrák kialakulásáért.

A tárgylemez rejtélye

A spirál alakú kicsiny baktériumot egyébként már a múlt század vége óta látták a gyomorból származó szövetek mikroszkópos képein, ám nem tudták azonosítani, így leginkább a tárgylemez szennyeződésének hitték.

Az azonosítást követően elvégzett állatkísérletek tanúsága szerint a baktériummal fertőzött egyedek 35-40 százalékánál lépett fel gyomorrák.

Az eddigi világstatisztika alapján minden századik baktériumhordozó embernél fejlődhet ki daganat, éppen ezért az ENSZ Egészségügyi Világszervezete elsődleges rákkeltőként tartja nyilván a bacilust.

A kórokozó gyermekkori fertőzés következtében kerül a gyomorba, s bár jelenléte nem okoz bizonyosan betegséget, az már tudományos tény, hogy helikobakter nélkül viszont nem alakul ki fekély.

A felfedezés óta a fertőzés szűrése elterjedt, és  már a gyógyítására is van mód, így Nyugat-Európában napjainkra csökkent a gyomorfekélyes és gyomorrákos megbetegedések száma.

Hazánkban évente 35 ezer embert kellene megszabadítani a fertőzéstől, amihez nálunk is rendszeres szűrésre volna szükség.

Leginkább a rizikócsoportba tartozóknál lenne ajánlatos a folyamatos orvosi ellenőrzés, azaz a 45 év feletti, emésztési panaszokkal élő embereknek, illetve azoknak, akiknek családjában már előfordult gyomorrákos megbetegedés.

A leggyakoribb emberi fertőzés

Földünk népességének több, mint felében kimutatható a Helicobacter pylori!

A gyermekkorban történő fertőzés létrejötte és a kórkép kialakulása között több évtized is eltelik.
Az érintettek csekély hányadánál jelennek meg csak a kórokozónak tulajdonított betegségek:

- az idült gyomorhurut, a gyomor- és nyombélfekély,
- a gyomor eredetű MALT limfóma, illetve a gyomorrák.

1996-ban a WHO I. osztályú rákkeltőnek nyilvánította a Helicobacter pylorit

Annak, hogy a baktérium képes legyen a gyomorban életben maradni és ott megtapadni, alapvető feltétele a mozgási képessége (motilitása).

Mivel a Helicobacter pylori nem saválló, igyekszik elkerülni a gyomorban uralkodó savas vegyhatású körülményeket. Spirális mozgással igyekszik minél előbb a biztonságot nyújtó hámfelszíni réteget borító nyákon át annak alsó rétegébe.

A baktérium által legnagyobb mennyiségben termelt enzim az ureáz, mely a karbamidot (ureát) végső soron ammóniára és széndioxidra bontja. Az ammónia - kémhatásánál fogva - képes ellensúlyozni a gyomor savas pH-ját, másrészt toxikus hatással bír a nyálkahártya sejtjeire és kémiai úton odavonzza a gyulladásos sejteket, azaz a fehérvérsejteket (granulocitákat).

Ez utóbbiak helyi gyulladásos választ idéznek elő, mely fokozza a hámsejt károsodását.

A Helicobacter pylori krónikus gyomornyálkahártya gyulladást okoz az összes fertőzött személyben.

A klinikai lefolyás nagyon változó.

A Helicobacter pylori fertőzés következtében kialakuló számos gyomorbetegség mellett:

- érelmeszesedést,
- bőrbetegségeket,
- izületi gyulladásokat,
- epekőképződést is okozhat.

A Helicobacter pylori kimutatása többféle módszerrel is történhet.

A gyógyítás célja a kórokozó komplett kiírtása (eliminációja). Hatásos kezeléssel a gyógyulási arány kb. 90%-os.

Kapcsolódó termékek:

Fázis 3 kapszula

Szájvíz

Ajánlja a Naturalpatika oldalait ismerőseinek is!