• купить посуду оптом
  • сувениры оптом
  • купить футболки оптом
  • откосы в Днепропетровске
  • металлопластиковые окна в Днепропетровске
  • демонтаж Днепропетровск
  • бизнес тренинг харьков
  • ораторское искусство харьков
  • ............ Tartalom ........... Naturalpatika ........... Változókorban ........... Netrendelő ........... Termékek ........... Árak ........... Megrendelőlap ........... Vendégkönyv ............
    Pánikbetegség E-mail

     

    A pánikbetegség a média jóvoltából korunk egyik metaforájává emelkedett. Szinte mindenkinek van olyan ismerőse vagy rokona, aki ebben szenved.

    Az írott sajtó, a tévé, a rádió szakemberek seregét szólaltatja meg e témában. Nagy gyógyszergyárak reklámozzák pánikellenes szereiket.

    A betegség előfordulása a két nemnél nem azonos, kétszer több a pánikbeteg nő a férfiakhoz viszonyítva. Jellegzetes a betegek koreloszlása is: a betegség általában a 20-as évek elején indul és a betegség a 25-40 év közötti korosztályt érinti. Ismert családi halmozódása is.

     

    A szorongásos betegségek közül a pánikbetegség az egyik leggyakoribb diagnózis a medicinában. Ennek az egy betegségnek számos elnevezése van, mint, például: neurózis, vegetatív neurózis, vegetatív disztónia (működési zavar), neurózis anxióza (szorongás).

    Maga a betegség funkcionális eredetű és a jellegzetessége a szív- és keringési rendszer neuroendokrin (hormonális) szabályozásában fellépő rendellenességek.

     

    A pánikbetegség a vérkeringési rendszer zavarait fogja össze, amelyek a különböző szerveket és szöveteket idegelemekkel – rostokkal, sejtekkel, stb. – ellátó vegetatív mechanizmusokban keletkező funkcionális zavarok miatt lépnek fel.

    A pánikbetegség története az ötvenes évek végén indult, amikor Donald F. Klein felismerte, hogy az addig semmilyen módon sem kezelhető fulladásos élménnyel és halálfélelemmel járó heves rohamokat hatásosan megszünteti egy akkoriban kipróbálás alatt álló, antidepresszív hatásúnak bizonyuló vegyület, az imipramine.

    Klein leírta, hogy a betegek rohamok közötti szorongásai és az újabb rohamoktól való félelmei a gyógyszer hatására nem csökkentek, de maguk a rohamok megszűntek. Ebből az következett, hogy a pánikroham független a szorongástól, bár a szorongás és a halálfélelem lehet a velejárója. E megfigyelés azóta többszörösen igazolódott.

    Ma már tudjuk, hogy van úgynevezett félelem nélküli pánikroham is, amikor a beteg a pánikrohammal megegyező testi tüneteket él át, de nem érez félelmet vagy szorongást.

     

    Egy másik megfigyelés szerint a pánik nem azonos az intenzív félelmi állapotokkal: akik antidepresszáns kezelésre kigyógyultak a pánikból, azok továbbra is intenzív félelmi állapotot élhetnek át, például balesetek kapcsán. A gyógyszeres kezelés tehát nem a "félelmi rendszert" gátolja, hanem a pánik mechanizmusát.

     

    Pánikroham előfordulása elég gyakori, hiszen éves szinten a népesség több, mint egyharmadát érinti. A legtöbb esetben kezelés nélkül gyógyul; csak néhány egyénnél alakul ki pánikbetegség. Ez utóbbi ritka kórkép, 6 hónap alatt a populáció csupán 1%-át érinti.

    A pánikbetegség általában késő serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődik, és a nőket 2-3-szor gyakrabban érinti.

     

    Panaszok, tünetek és diagnózis

    Pánikroham bármilyen szorongásos kórképben kialakulhat, általában a rendellenesség alapjához kötött szituációkban jelentkezik (pl. az agoraphobiában szenvedő egyén pánikba eshet, ha ki kell mennie az utcára, vagy egyszerűen csak a lakás ajtaján).

     

    A pánikbetegség egyik jellegzetessége, hogy a pánikrohamok egy része - legalábbis kezdetben - váratlanul és spontán módon alakul ki.

     

    A pánikbetegségben szenvedők gyakran előre érzik és félnek a következő rohamtól (megérzéses szorongás), és elkerülik azokat a helyeket, ahol korábban a rosszullét érte őket (agoraphobia - lásd lentebb).

     

    A beteg gyakran attól tart, hogy súlyos szív-, tüdő- vagy agybetegségben szenved, és a családorvosához, szakorvoshoz vagy sürgősségi osztályhoz fordulnak segítségért.

     

    Ezeken a helyeken azonban a kórképet gyakran nem ismerik fel.

     

     

    Gyakori tünetek:

     

    Szívdobogás érzés, ájulás érzés, szívritmus gyorsulása vagy lassulása, verejtékezés, halálfélelem, vérnyomás ingadozás, álmatlanság, rossz alvás, légszomj, izomgyengeség, hőemelkedés, fokozott érzékenység frontok esetén, egyéb vegetatív panaszok (bőr kipirulása, elsápadása), gyomor-, és bélrendszeri panaszok (felfúvódás, böfögés, híg széklet, görcsök, szorulás, keserű szájíz érzése stb.), mellkasi és gyomorszáj tájéki nyomásérzés, zsibbadás, az önkontroll elvesztésétől való félelem, stb.

     


    Szervi betegség és a tünetek kialakulása között összefüggés nem állapítható meg.

     

     

    A diagnózis kimondásához egy hónap alatt legalább négy rosszullét előfordulása szükséges.

     

    A pánikrosszullét tehát nem egyenlő a pánikbetegség diagnózisával. A panaszok ritkán merítik ki valamennyi lehetséges tünetet, a roham kimondásához azonban legalább 4 tünet jelenléte szükséges.

     

    Általában ennél jóval többet is találunk. Leggyakoribb a fulladást, heves szívdobogást, mellkasi szorítást, remegést, szédülést, halálfélelmet említő beteg.

    A tünetek igen gyorsan, kb. 10 perc alatt elérik maximális intenzitásukat és spontán, kb. 20-30 perc alatt lezajlanak. A rosszullét gyakran éjszaka jelentkezik, heves szorongásos tünetekre ébred a beteg.

     

    Mivel a rosszullét negyed-fél óra alatt lezajlik, a kiérkező ügyelet tünetmentes beteget is találhat. Szervi betegség és a tünetek kialakulása között összefüggés nem állapítható meg.

     

     

    Terápiás lehetőségek:

     

     

    A pánikbetegségnek több terápiás megközelítése létezik. Lehetséges a gyógyszeres terápia, a másik lehetőség a kognitív zavart igyekszik korrigálni, mely a testi tüneteket katasztrófának minősíti.

     

    Ez az úgy nevezett kognitív és viselkedés terápia, amelynek fő célja a hyperventilláció (szapora levegővétel) megakadályozása légzéskontrollal, a szorongás csökkentése, a pánik rosszulléthez kapcsolódó negatív gondolatok azonosítása, majd korrigálása, a relaxáció megtanítása, valamint a figyelem elterelése. 

     

    Hyperventilláció és légzéskontroll

    A pánik-rosszullét tehát egy önrontó folyamat révén jön létre, amelynek egyik fő lépese a túl szapora légvétel, más néven hyperventilláció, és ennek következményeként kialakult PH-eltolódás a szervezetben. Ezt a folyamatot a terápia elején  részletesen elmagyarázzák a páciensnek, sőt egy hyperventillációs próba segítségével be is mutatják.

     

    A próba lényege, hogy a beteg két percen keresztül a tőle telhető legmélyebben és leggyorsabban lélegzik, vagy felfúj egy luftballont. Az ekkor átélt élmények gyengébb formában emlékeztetnek a pánik rosszullét során tapasztaltakra. Éppen ezért a betegek ezután megtanulnak egy olyan lassított légzésritmust, amellyel a pánikrohamok kivédhetők. Ez átlagosan egy 3 mp-es belégzésből és 5 mp-es kilégzésből áll.

     

    A légzésmintát természetesen gyakorolni kell,  hiszen ezt készségszinten kell tudni ahhoz, hogy roham alkalmával használni lehessen. Az első roham legyőzése rendszerint olyan önbizalmat ad, hogy a páciensek elhiszik, képesek lesznek meggyógyulni.

     

    A negatív gondolatok azonosítása, és korrigálása

    A negatív gondolatok annyira automatikusak és megszokottak, hogy teljesen hihetőnek tűnnek a páciens számára, ezért nehéz azonosítani őket.

     

    Egy nemrégiben lezajlott rosszullét pontos leírásával, azaz, a rosszullét körülményeinek, s a közben megjelenő gondolatoknak elemzésével hozzáférhetővé válhatnak a negatív gondolatok, amelyek a terápia során megkérdőjeleződnek, feldolgozódnak, és a páciens más, lehetséges magyarázatokat keres.

     

    Ez az úgynevezett  "kognitív átstrukturálás". Ezáltal a páciens megtanulja azt, hogy egy erőteljesebb szívdobogást ne véljen szívinfarktusnak, s egy furcsa gondolatból ne vonja le azt a következtetést, hogy meg fog őrülni.

     

    A relaxáció elsajátítása

    A szorongásos és a vegetatív tünetek kontrolljának egyik fontos módszere a relaxáció. A pánikbetegség kezelésében a progresszív relaxáció a leggyakrabban használt relaxációs technika, ahol az ellazult állapotot a főbb izomcsoportok megfeszítésével és a feszítés kiengedésével érjük el.

     

    A figyelem elterelése

    A pánikbetegek hajlamosak figyelmüket teljességgel testi észleléseikre irányítani. Így belső érzeteik észlelése egyre jobban kifinomodik,  s ezáltal ártatlan jelenségeknek is hajlamosak nagy jelentőséget tulajdonítani, beindul a szorongásuk, s az önrontó kör révén kialakul a pánik-rosszullét. 

    Ezért a figyelem elterelése is hasznos lehet a pánikroham megakadályozásban. Valaminek a pontos megfigyelése - számolási feladat, keresztrejtvény megoldása -elterelheti a figyelmet a testi tünetek figyeléséről.

     

    Mindezeken felül szóba jöhet az alternatív és a kognitív terápia ötvözése is.

     

    dr.Nona javaslata a pánikbetegség alternatív kezelésére megtekinthető a Naturalpatika oldalain.

    Kapcsolódó termék: Yamseen

     

     
    
    Naturalpatika hírküldő
    Naturalpatika - hírküldő


    HTML formátum?