Csontritkulás változókorban |
![]() |
A csontritkulás során folyamatosan csökken a csontok sűrűsége, emiatt azok meggyengülnek, és hajlamosabbak a törésre.
A csontsűrűség szintentartásához a szervezetnek kálcium megfelelő ásványi anyagokból és más anyagokból történő utánpótlásra van szüksége, valamint kellő mennyiségben kell termelődniük bizonyos hormonoknak, mint a mellékpajzsmirigy-hormon, növekedési hormon, kalcitonin, ösztrogén és tesztoszteron. A szervezetnek megfelelő D-vitamin-utánpótlásra is szüksége van ahhoz, hogy a kálciumot felvehesse a táplálékból, és beépíthesse a csontokba. A D-vitamin a táplálékból szívódik fel, és a bőrben is képződik napfény hatására.
A változás az egészséges csontokban folyamatosan megy végbe. Az újraképződés mind a csontok alakját, mind sűrűségét érinti. Fiatalokban a csontok hosszukban és szélességükben is nőnek, ahogy a test növekszik. Később az élet folyamán a csontok vastagodhatnak, de a hosszuk már nem változik.
Ha a szervezet nem képes fenntartani a megfelelő mennyiségű csont képződését, a csont veszít tömörségéből, a csontok egyre törékenyebbek lesznek, és kialakul a csontritkulás.
A csontritkulás fajtái
Magyarországon 10.000 lakosra jutó, csontritkulásban szenvedő nők száma: 534, férfiak száma:133 fő. A csontritkulásnak 2 fő típusa van: elsődleges oszteoporózis, mely spontán, illetve másodlagos oszteoporózis, mely más betegségek következtében alakul ki, és az eseteknek kevesebb, mint 5%-ában észlelhető. Másodlagos oszteoporózist okozhat krónikus veseelégtelenség és bizonyos hormonzavarok (különösen a Cushing-kór, a mellékpajzsmirigy és pajzsmirigy túlműködése, a hipogonadizmus, és a cukorbetegség). Gyógyszerek is okozhatnak másodlagos csontritkulást, például a kortikoszteroidok, a barbiturátok (altatók) és a görcsoldók. A túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás ronthatja a fennálló oszteoporózist, de önmagában valószínűleg nem idézi elő.
- a menopauza utáni, - az aggkori és - az ismeretlen eredetű oszteoporózis.
A legtöbb csontritkulásban szenvedő idős nőnek kombinált, változókor utáni és aggkori oszteoporózisa van.
A változókor (klimax) utáni csontritkulást (I. típusú oszteoporózis) az ösztrogén hiánya okozza. Ez az egyik fő női hormon, mely szabályozza a nőkben a kálcium beépülését a csontba. (I. típusú oszteoporózis jelentkezhet kasztrált vagy alacsony tesztoszteron szintű férfiakban, például idős korban; de még így is hatszor gyakoribb nőkben.) A tünetek általában 51 és 75 éves kor között, a havi vérzés megszűnése után alakulnak ki, de kezdődhetnek korábban vagy később is. Bár a változókor előtt a csontvesztés fokozatos, a menopauza után felgyorsul. A csontállomány 20%-a is elveszhet a menopauzát követő 5-7 év során. Nem minden nőnél azonos a változókor utáni csontritkulás kockázata. Például az alacsony testsúly két okból is növeli a csontritkulás veszélyét: A vékony nők csontjai kisebbek, mint a súlyosabbaké, még 30 éves koruk körül, a maximális csonterősség idején is. A vékony nőkben kevesebb a test zsírtartalma is, mint súlyosabbakban, így az ösztrogén-szintjük is alacsonyabb, mert a zsírszövet az ösztrogén egyes formáit aktiválja. A csontritkulás szempontjából legveszélyeztetettebb nők a fehér vagy halvány-bőrűek, valamint a soványak és/vagy törékeny alkatúak. (A fekete és spanyol nőknél ritkábban lép fel csontritkulás, mint fehér vagy ázsiai nőkben. Ennek fő oka valószínűleg az, hogy a fekete és spanyol nők csontjai fiatalkorukban erősebbek, ezért jobban tűrik a kor és menopauza következtében kialakuló csontvesztést, mint más nők.)
További kockázati tényező az idős kor, a korai vagy műtét miatti menopauza, a menstruációs ciklus hiánya (amenorrea) és az anorexia nervóza.
Oka valószínűleg a korral kapcsolatos kálcium- vagy D-vitamin-hiány, és az, hogy felborul a csont lebomlásának és az új csont képződésének egyensúlya. Az időskori (szenilis) megjelölés azt jelenti, hogy a betegség csak idősekben fordul elő. Általában 70 éves kor felett jelentkezik, és nőknél kétszer olyan gyakori, mint férfiakban. A nőknél gyakran együtt fordul elő az időskori és a menopauza utáni csontritkulás.
Ritka típusnak mondható, elnevezése arra utal, hogy okát még nem ismerjük. Gyermekekben és fiatal felnőttekben fordul elő, olyanoknál, akiknél a hormonok szintje és működése, valamint a vitaminok szintje teljesen normális, és nincs nyilvánvaló oka a csontok gyengeségének.
Panaszok, tünetek
A hosszú csontok, így a kar vagy láb csontjai, inkább a végeken törnek, mint középen. A gerinc (csigolyák) esetében a törés a középső vagy alsó háti szakaszon alakul ki; ezeken a csontokon oszteoporózisban különösen gyakori a törés.
A meggyengült csigolyák összeroppanhatnak spontán vagy kis erőbehatás eredményeként. Tartós hátfájás jelentkezhet. A fájdalom általában hirtelen kezdődik, a hát egy bizonyos területén tapasztalható, és fokozódik, ha a beteg feláll vagy járkál. A terület nyomásérzékeny lehet. Rendszerint a fájdalom és a nyomásérzékenység néhány hét vagy hónap után fokozatosan megszűnik. Ha több csigolya is összeroppan, a gerincen rendellenes görbület ("púp") alakulhat ki, mely izomfeszüléssel és nyomásérzékenységgel, valamint alakváltozással jár együtt.
Kórisme
Számos gyors szűrőmódszer ismeretes a csukló és a sarok sűrűségének mérésére; a legmegbízhatóbb mégis a kettős energiájú röntgensugár-abszorpciometria (rövidítve DEXA), mellyel meghatározható a csontsűrűség a legvalószínűbb töréshelyeken: a csigolyákon és csípőtájon. A vizsgálat fájdalommentes, és kb. 5-15 percig tart. Azoknál hasznos, akiknél vélhetően nagy a csontritkulás kialakulásának kockázata, és akiknél bizonytalan a diagnózis. Előnyös a kezelés eredményességének követésében is.
Megelőzés
Ehhez olyan kiváló készítmény is kapható, mely nem növényi eredetű, hanem szerves kalcium, amely felszívódási hatékonysága 98%-os.
A testmozgás ugyancsak fontos az egyensúly fejlesztésében, mellyel megelőzhető az elesésből származó törés. Érdekes, hogy menopauza előtti nőkben a nagyfokú testedzés, mint atléták esetén, a csontsűrűség kismértékű csökkenését idézheti elő, mert a túlzott mozgás csökkenti a petefészkek ösztrogén termelését.
Kezelés
A csontritkulás miatt bekövetkező töréseket kezelni kell. A combnyak töréseinél gyakran ültetnek be részleges vagy teljes protézist. A törött csuklót begipszelik, vagy műtéttel teszik helyre. A csigolyák összeroppanásos törésére, mely súlyos hátfájással jár, a hátat támasztó gyógyfűzőket alkalmaznak.
A csontritkulás általában lassan, kezdeti stádiumában még tünetek és panaszok nélkül alakul ki. A fájdalmak, törések megjelenésekor már súlyos oszteoporózisos állapot alakul ki, melynek kezelése is hosszadalmasabb.
Előzze meg a bajt, végeztessen csontsűrűség vizsgálatot!
Önnek és családjának - mint a Naturalpatika olvasójának - dr.Takács Ildikó radiológus szakorvos most kedvezményes vizsgálati lehetőséget kínál.
Fontos, hogy a nők a menopauza környékén csontsűrűség vizsgálaton vegyenek részt, hogy a későbbiekben pontosan meghatározható legyen a csonttömeg vesztésének mértéke, és a visszapótlás szükségessége.
|